Miskolc

Miskolc-Tapolca

Blanco y Hófehérke

Bükk

 

Titokzatos óriás

Nem tudom, milyen messze van fenn az ég fátyolos sötétjében, de ezüstöt csillogó fénye lágyan öleli tetemem - csalogat, hogy kövessem.

Sors - változtathatatlan, titokzatos óriás! 

Misztikus csönd melódiáját szakítja félbe a rejtett tűznyaláb ropogása, melynek csillagporos fénye visszhangzik a szemeimben.

Próbáltam vala más irányba menni, de ha letérek az útról, titokzatos erő kapaszkodik belém - visszaránt újra a mágikus ösvény porába, hol tündék dalolnak és őrjöngő Főnix perzselő lángja nyalogat... Vagy csak egy elképzelhetetlen, fura vándor szeret.

Örökkévalóságig követem a végez csillaga mögött elhaló utat, melynek energiája erőt ad, hogy minduntalan lépdeljek - őt magát viszont soha, soha, soha nem mutatom be senkinek.

A fény csalogat, csendje nevet ad - az éj leple alatt épül fel az életem... 

S eközben ügyetlen fegyverem a remény, a bátorság és a szeretet. 

Susu