Legtöbb esetben a minket körbevevő világban élünk.
Egy világ, melyben nem tudhatjuk, hogy az ember, vagy éppen mi, kivel
fogunk beszélni és ki az, akit nem látunk többé az életben...
Félelmeink, bizonytalanságaink, miként fogják gátolni tetteinket!? Mennyire korlátozzák vágyainkat? Vajon megváltoztatják-e személyiségünket?
Hagytuk, hogy ezek a káros pillanatok - bírálatok, hangtalan rosszízű szavak, pillantások - mérgezzenek, megfosztva magunkat az idő élvezetétől és az elszórt percek nem fognak visszajönni.
Miért?
Mindig figyelmes voltam.
Szeretem nézni az emberek viselkedését. Elképzelni, hogy milyenek lesznek napról napra a gesztusok, miként változik a hang hangja, vagy a séta útja.
Figyelek, tanulok és képzelgek... hosszú évek alatt megtanultam nem ítélkezni.
S hányszor döntöttem úgy, kockáztatok?... közel engedek magamhoz valakit, anélkül, hogy ismerném és tudnám, tévedtem.
Hányszor történt meg ugyanez veled?
És akkor...
Mi ez a vágy.... kritizálni és kisebbíteni a kárt?
Milyen jogon?
Félelmeink, bizonytalanságaink, miként fogják gátolni tetteinket!? Mennyire korlátozzák vágyainkat? Vajon megváltoztatják-e személyiségünket?
Hagytuk, hogy ezek a káros pillanatok - bírálatok, hangtalan rosszízű szavak, pillantások - mérgezzenek, megfosztva magunkat az idő élvezetétől és az elszórt percek nem fognak visszajönni.
Miért?
Mindig figyelmes voltam.
Szeretem nézni az emberek viselkedését. Elképzelni, hogy milyenek lesznek napról napra a gesztusok, miként változik a hang hangja, vagy a séta útja.
Figyelek, tanulok és képzelgek... hosszú évek alatt megtanultam nem ítélkezni.
S hányszor döntöttem úgy, kockáztatok?... közel engedek magamhoz valakit, anélkül, hogy ismerném és tudnám, tévedtem.
Hányszor történt meg ugyanez veled?
És akkor...
Mi ez a vágy.... kritizálni és kisebbíteni a kárt?
Milyen jogon?
A pillantás... a megjelenés...
Ott van a tükre annak, kik vagyunk. Minden, ami megszületik meg is hal.
Az első csók szemekkel történik és a fájdalom tisztává válik a könnyekben.
Mi zárt szemekkel születtünk, én vagyok, aki elképzeli hirtelen a látástól való félelmet, pedig egy világ vár ránk.
Tiszta, ártatlan pillantással születtünk és mégis megvezetjük magunkat.
Megálltunk, hogy megvizsgáljuk az ítélkezéseket.
Látni és kritizálni... megfigyelni és mészárolni.
Ha a szem a lélek kapuja...
Hány lelket láttál?
Egy kézen meg lehet számolni.
Irigységgel zárjuk be az ajtót, féltékenység, önzés...
Gondolod, hogy ha valóban elkötelezzük magunkat, idővel megértenek ítélkezés helyett? Vagy lennének hóhérok a bírák helyett?
Tisztítja a lelket, és tisztítja a szemet. Nem ítélkezni és el fogsz kezdeni látni.
Nem kritizálni és el fogsz kezdeni fejlődni, szellemileg nőni.
Figyelj és tudni fogod mit kell még tanulnod.
A világ változik, útmutatással, nem pedig szavakkal.
Tehát... csukd be a szemed, lélegezz mélyeket és amikor kitárod pilláid...
Figyelj, láss és nézz...
Ott van a tükre annak, kik vagyunk. Minden, ami megszületik meg is hal.
Az első csók szemekkel történik és a fájdalom tisztává válik a könnyekben.
Mi zárt szemekkel születtünk, én vagyok, aki elképzeli hirtelen a látástól való félelmet, pedig egy világ vár ránk.
Tiszta, ártatlan pillantással születtünk és mégis megvezetjük magunkat.
Megálltunk, hogy megvizsgáljuk az ítélkezéseket.
Látni és kritizálni... megfigyelni és mészárolni.
Ha a szem a lélek kapuja...
Hány lelket láttál?
Egy kézen meg lehet számolni.
Irigységgel zárjuk be az ajtót, féltékenység, önzés...
Gondolod, hogy ha valóban elkötelezzük magunkat, idővel megértenek ítélkezés helyett? Vagy lennének hóhérok a bírák helyett?
Tisztítja a lelket, és tisztítja a szemet. Nem ítélkezni és el fogsz kezdeni látni.
Nem kritizálni és el fogsz kezdeni fejlődni, szellemileg nőni.
Figyelj és tudni fogod mit kell még tanulnod.
A világ változik, útmutatással, nem pedig szavakkal.
Tehát... csukd be a szemed, lélegezz mélyeket és amikor kitárod pilláid...
Figyelj, láss és nézz...