Sok hibát követtem el. Sírtam, azért ki rossz és
hamis barátokkal nevettem.
Megbotlottam kétszer ugyanabban a kőben, s amikor azt mondtam, hogy újra soha többé...
tolongtam, majd összeestem dobbantva egy új, a harmadik időért.
Túlságosan sokszor bocsátottam már meg... én csendes voltam, te kedves,
félelmek maradtak a levegőben. Nem maradtak igazságok... kár... embereket öleltem, dörzsölve vedlettem a bőrt.
Élveztem az apró részleteket és lassan megtanultam, milyen az élet... A titka az, hogy nem megbánni semmit!
Megbotlottam kétszer ugyanabban a kőben, s amikor azt mondtam, hogy újra soha többé...
tolongtam, majd összeestem dobbantva egy új, a harmadik időért.
Túlságosan sokszor bocsátottam már meg... én csendes voltam, te kedves,
félelmek maradtak a levegőben. Nem maradtak igazságok... kár... embereket öleltem, dörzsölve vedlettem a bőrt.
Élveztem az apró részleteket és lassan megtanultam, milyen az élet... A titka az, hogy nem megbánni semmit!