13/09/2012

Viktória Forgó: A sérülékeny Boldogság, avagy szavak a Boldogsághoz

1.

Nem elegendő a boldogságban megmártózni,

állandóan észlelni kell.

Nem elegendő napfényes parton pihenni,

a Gyönyör legyen folyton közel.

Nem elegendő úgy szólni: káprázatos volt;

s vajon lesz-e holnap folytatás?

Nem lehet feledni azt, ami volt,

mert állandó a változás.

(Hisz' ma éhezik a más.)

2.

A Boldogságot keresheted: rátalálni mégsem lehet.

A Boldogságot kergetheted: utol soha nem érheted.

A Boldogságot faggathatod: Mit titkol lényed?

A probléma, hogy megszerezted, -

de bízni benne így sem mersz.

3.

Mit okoskodsz Te? Te... Te háborodott!

Mindenbe belemászol, mindenkit csak okolsz!

Bűntudatot ébresztesz, ha sokáig időzöl nálam:

Egoistának vélem magam, hisz' hosszú a sor utánam!

Tartják rongyos kalapjukat: áhítva a boldogságot!

S én nem engedlek, mi több kiabálok:

Boldogságot! Boldogságot! Még több boldogságot!

Boldogságot...! (??).. boldoggá tenni a világot...(?)

Boldoggá tenni a világot...

4.

Megmártózom benned,

mert ízletes vagy és izzó.

Lágy vagy és rőt,

finom, szeretetteljes.

Lubickolok benned, Édes.